Történelem

A kétezer éves keresztyénség törzsén a reformációval egy időben jött létre az a bibliai alapelveket követő evangéliumi ébredési mozgalom, melynek mai utódai vagyunk. Magyarországra több mint 475 évvel ezelőtt érkezetek Svájcból az első baptista hitelveket valló misszionáriusok, akik közül sokan hitük miatt mártírokká lettek. A népegyházi protestáns hittestvérektől a baptistákat az különbözteti meg, hogy a bibliai hitvalló felnőtt keresztséghez ragaszkodnak, és azt, Jézus példáját követve, vízbe való teljes alámerítéssel gyakorolják. Innen kapták az újszövetségi görög nyelvből eredő nevüket is: baptista = bemerítve keresztelő. Legnagyobb létszámban a baptisták az amerikai kontinensen élnek. A nagyvilágon élő baptisták száma – családtagjaikkal együtt – megközelíti a százmilliót. Hazánkban 150 éve működik szervezett formában a baptista misszió. Jelenleg kettőszázezerre tehető a Kárpát-medence területén élő magyar és más nemzetiségű hitvalló baptisták és hozzátartozóik létszáma.

Baptisták a világban

Adatok:

43 millió bemerített tagot számlál a világszövetség, 162,465 gyülekezettel, Amerikában 33 millió baptista él. Magyarországon 245 gyülekezet 11.100 tag. Egy sokszínű egyház a baptista.

Mi a baptista gyülekezetek jellemzője?

  • Felnőtt, hitvalló keresztség vallása
  • Önkéntes gyülekezeti tagság
  • Evangélium hirdetése
  • Lelkiismereti és vallásszabadság

“A vallás nem más, mint személyes viszony a lélek és Isten között, s ebben a viszonyban semmi külső dolog joggal be nem tolakodhat, sem egyházi, sem polgári rend, sem gyülekezet, sem rendtartás, sem szertartás, sem prédikátor, sem pap”. “Mindenki saját maga ad számot életéről és cselekedeteiről Istennek. Ebben az életbe vágó dologban nem lehetnek képviselők, vagy helyettesek. Mindenkinek külön-külön kell hinnie, alámerítkeznie. Helyesen vázolta Bunyan János az Újszövetség tanítását, amikor a “Zarándok útja” c. munkájában a menny felé vezető utat keskeny útnak írta, s az út végén olyan szűk kapu állott, hogy egyszerre csak egy ember fért be rajta. Mindezekből ennélfogva logikusan és kikerülhetetlenül az következik, hogy Istent mindenki úgy tisztelhesse, ahogy az ö saját lelkiismerete parancsolja. A baptisták megvetendőnek tartanak minden kísérletet, amely büntetéssel, vagy felügyelettel az emberre bármilyen vallásos hitet rá akar kényszeríteni. A baptisták ezen felfogásukkal nemcsak a maguk jogai mellett kardoskodnak, hanem másokéi mellett is, legyenek azok protestánsok, katolikusok, quakerek, mohamedánok, vagy pogányok. Nemcsak türelmet, hanem teljes szabadságot kívánnak, mert nagy különbség van megtűrés és szabadság között. A megtűrés magában rejti azt, hogy valaki hamisan, vagy tévesen magának követeli a tűrés jogát. A vallási türelem engedmény, a vallásszabadság jog. A türelem kényelmi, a szabadság elvi ügy. A türelem emberek ajándéka, a szabadság Isten ajándéka.”

  • Apostoli gyülekezeti rend

1. Egyek vagyunk a protestáns és az ortodox egyházakkal abban, hogy nem tartjuk bibliainak a pápaság intézményét. A Bibliában nem találjuk meg a pápa szót és fogalmat.

2. Baptista meggyőződés szerint az egyházak mai püspökségei sem bibliai tisztségek. Ennél a tételnél elválik a baptisták felfogása a római katolikus egyházétól és a protestáns egyházak európai részétől. A püspöki tisztség és hatáskör, amit ezt az egyházaknál találjuk, a “fejlődés” eredménye. De ha az Újszövetségben keressük a püspököket, akkor találunk ugyanolyan tisztséget viselő férfiakat, akiknek episzkoposz volt a nevük, de nem találjuk meg azt a hatalmat, jogot, amit az újszövetség-utáni idők püspökei maguknak követelnek. A baptistáknak nincsenek püspökeik. Gyülekezeteik önállóak, s a gyülekezetek lelki életébe és munkájába semmiféle felettes egyházi hatóságnak beleszólási joga nincs. Nincs püspök, aki a gyülekezet és pásztora felett felügyeleti jogot gyakoroljon. Ezt a rendszert bibliainak és a lelki élet szempontjából igen előnyösnek tartjuk.

  • Gyülekezeti fegyelem és a lelki élet tisztasága

A baptisták kezdettől fogva nagy gonddal ügyeltek az egyéni és gyülekezeti élet tisztaságára. Azt tartották, hogy a keresztyénhez nem méltó élet méltatlanná teszi az embert a gyülekezeti tagságra. Részeges, parázna és káromkodó, stb., vagy nyíltan hitetlenkedő ember nem lehet a baptista gyülekezet tagja. A baptisták alkalmazzák még ma is azokat az bibliai rendszabályokat, amelyeket az újszövetségi gyülekezetek alkalmaztak azok a tagok ellen akik nyilvános bűnökben éltek.

A gyülekezeti fegyelmezésnek elméletileg és gyakorlatilag három fokát ismerjük: 1. Intés. 2. Az úrvacsorától rövidebb-hosszabb időre való eltiltás. 3. A gyülekezetből való kirekesztés. A fegyelmezés célja kettős: elöször, a vétekben megesőnek helyreállítása, másodszor, Krisztus gyülekezete jóhírnevének megőrzése.

  • Önkéntes adakozás

A baptistáknál nincs egyházi adó. Ezt a jövedelemforrást sehol a világon nem veszik igénybe a baptista gyülekezetek. Jó is, hogy így van, mert anyagi kiadásaik fedezetét csak így biztosíthatják. Az egyházi adóról a baptisták azt tartják, hogy az egy szükségmegoldás, olyan egyházaknál, ahol az egyháztagok hitére és szeretetére nem lehet pénzügyileg építeni.

Tudjuk jól, hogy a Szentírásban – az Ószövetségben – szó van egy adónemről, a tizedről, amely arra szolgált, hogy annak bevételéből tartassanak el a papok és a léviták. Ha az Ószövetséghez megyünk az egyházi adó példájáért, akkor a “tized”-ben találunk is példát. De az ószövetségi tized és a mai egyházi adó között lényeges különbség van és pedig az, hogy a tizedet, mint adót, semmiféle úton nem lehet behajtani, ha valamelyik izraelita nem akarta beadni. Olyan törvény volt az, mint a Tízparancsolat, amelynek megtartása főképpen lelki kötelesség volt. S ha valaki nem hitt Istenben és nem akart szolgálni, akkor egyik másik parancsolatot megronthatta anélkül, hogy emberi büntetéstől tartania kellett volna. El is hanyagolták idők folyamán a zsidók a tized beadását s azért kellett Malakiás prófétának így szólni: “Hozzátok be a tizedet mind az én tárházamba, hogy legyen ennivaló az én házamban és ezzel próbáljatok meg engem, azt mondja a Seregeknek Ura.” (Mal. 3:10)

A tizedre sokszor hivatkoznak a baptisták, de nem ragaszkodnak hozzá, mint rendszerhez. Az adventisták (szombatosok) a szombat mellet átvették a tizedet is, és tanítják, hogy a jövedelem tizedrészét az Úrnak kell adni. Sok baptista adakozó előtt a tized áll, mint az adakozás mértéke. Az egyéni szabadság eszménye és tiszteletbentartása végigvonul a baptista élet minden megnyilvánulásán. Nem kényszerítjük senkire sem a keresztséget, nem veszünk fel tagjaink sorába olyant, aki nem jött hozzánk önként, meggyőződésből, a gyülekezet szabad és független, a lélek szabadon imádhatja Istent, és végül a baptista gyülekezet tagja szabadon adakozhat.

Az adakozás előnyeire a következőkben mutatunk rá:

1. Adakozás útján gyülekezeteink fenntartása biztosabb pénzügyi alapokon nyugszik, mint egyházi adó szedésével. Aki önként ad, sokkal többet ad, mint aki adót fizet. Ha adózási rendszer lenne, akkor az adakozásnak legfeljebb egytized részére számíthatna a gyülekezet s akkor a baptisták kérhetnének segélyt a városoktól és az államtól.

2. Az adakozás igen jó nevelőeszköz. A hívő ember tudja, hogy nincs istentisztelet áldozás nélkül.

Az egyházi adó rendszere kiveszi az egyik alkotóelemet az istentiszteletből. Igaz ugyan, hogy aki akar adakozni – az adhat mindenütt, sőt fel is szólítják a híveket az adakozásra, de ez az eljárás hasonlít a könyöradomány gyűjtéshez. Az igazi, lelki adakozás pedig nagyon távol áll az alamizsnálkodástól. Az áldozó boldog, mikor ad, s kiváltságnak tekinti, hogy Isten kegyelmesen fogadja áldozatát. Az alamizsnálkodó legjobb esetben is azt tette, amit minden jóérzésű embernek (hitetlennek és hívőnek egyformán) kötelessége tenni. Csak a hívő ember tud áldozni – alamizsnát hívő, hitetlen, istenfélő és világi ember is adhat.

3. Az önkéntes adakozás rendszerével a gyülekezet a szükséges anyagi eszközök előteremtésénél teljesen hitre épít.

4. Az adakozási rendszer függetlenné teszi a gyülekezeteket és az egyházat. A baptisták elvi okokból sehol sem kérnek lelkipásztoraik eltartására állami segélyt. Az adakozást istentiszteletük fontos részének tekintik, hogyan engedhetnék meg, hogy a tisztelet eme részét más végezze el helyettük

5. Az önkéntes adakozási rendszer gyakorlása és az egyházi adó rendszerének, valamint az államsegélynek elvetése fejleszti a lelkiéletet. Külföldi példákkal igazolható (a baptisták hazánkbeli példája mellett), hogy ahol a felekezetek önkéntes adakozásból tartják fenn magukat, ott több templom, több gyülekezet és több templomba járó hitvalló tag van. A gyakorlat igazolja, hogy az adakozási rendszerrel 3-4,000 felnőtt, hitvalló tagból álló gyülekezet pénzügyileg függetlenül fenntarthatja magát. Amelyik gyülekezetnek van 800, vagy 1,000 tagja, az annyi pénzzel rendelkezik, hogy számottevő összeget juttathat közös missziói célokra, pl. pogánymisszió, iratmisszió, vagy iskolák, valamint jótékonysági intézmények fenntartására. Ha a nagy 5-10,000, sőt ennél is több lelket számláló egyházközségek természetes és egészséges fejlődés következtében több, kisebb, de még mindig erős gyülekezetre oszlanának: olyan közösségben, ahol ma csak egy templom van, lenne három, vagy négy. A kisebb egyházközségben a hívek lelki közösségre találnának és lelki otthonra tennének szert; a lelkészek több figyelmet fordíthatnának az egyének lelki életére és gondozására. Lüktetőbb, elevenebb lelki élet lenne hazánkban s kevesebb lenne a káromkodás, trágár beszéd, tisztább lenne az emberek élete.

Magyar baptista hitvallás (1967-ben fogalmazták meg véglegesen)
RÉSZLETEK >>>

Gyülekezeti tagsággal való jogok és kötelezettségek

Jogok:

  • Úrvacsorázó tagja vagy a közösségnek
  • Szavazhatsz a gyülekezet döntéseiben
  • Hozzászólhatsz a gyülekezet életével kapcsolatos kérdésekben
  • Választó és választható vagy a tisztségekre

Kötelességek:

  • Szolgálni lelki ajándékaiddal a közösség építésére
  • Hirdetni az evangéliumot
  • Hűség a közösséghez